Behind The Walls

Készen állsz, hogy átlépd a szanatórium kapuit?

Behind The Walls

You have two choices. You either live, or you die.
 
HomeHome  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Korlátozás


Arányok:
Nők: 24
Férfiak: 12

Patients: 20
Doctors: 4
Nurses: 3
Residents: 5
Ghosts: 0
Creatures: 0
Victims: 4
Links
.. click, click, click!







Chatbox
.. stairway to heaven.

Latest topics
» Vampsite FRPG
Szer. Dec. 17, 2014 5:50 am by Amanda B. Lawrence

» EOF - Empire of Fantasy
Pént. Szept. 06, 2013 7:53 am by Vendég

» Prison
Vas. Aug. 11, 2013 8:03 am by Vendég

» Dita D'amrosio
Vas. Júl. 07, 2013 2:57 am by Dita D'amrosio

» Caleb A. Bristol
Szomb. Júl. 06, 2013 8:20 am by Caleb A. Bristol

» Got a Secret can you keep it? ... | Pretty Little Liars RPG
Szer. Júl. 03, 2013 2:13 am by Vendég

» The Originals
Hétf. Jún. 03, 2013 6:35 am by Vendég

» Dark Dreams
Vas. Jún. 02, 2013 1:48 am by Vendég

» Art war! FRPG
Pént. Május 31, 2013 10:57 pm by Vendég

Top posters
Belizaire Roux
 
Harlow Williams
 
Dr. Floyd Schneider
 
Dylan Moore
 
Amanda B. Lawrence
 
Alex Blackbloom
 
Anthony Mason
 
Dr. Oliver Thredson
 
Alison Ross
 
Nina Steele
 
Our Friends
.. they're not harmless.


Ki van itt?
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (19 fő) Vas. Jan. 06, 2013 9:56 am-kor volt itt.
Credit ©
.. you'll steal, we'll skin.
Az oldal egy részét az American Horror Story: Asylum c. sorozatból vettük. A másik fele, a Dark Haven High ötlete Mary Eunice McKee és Dr. Oliver Thredson szüleménye. Ahogyan a története is.
Az oldalon található képek, kódok mind a no-way-out tulajdonában állnak. A Poster-Profil-t köszönjük a mi egyetlen Kötinknek. A lopás komoly következményeket von maga után.

Share | 
 

 Capon híd

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Harlow Williams
Resident
avatar

ϟ KOR : 31
ϟ TARTÓZKODÁSI HELY : Hampsire
ϟ HOZZÁSZÓLÁSOK SZÁMA : 326
ϟ CSATLAKOZÁS : 2013. Jan. 02.

TémanyitásTárgy: Re: Capon híd    Csüt. Feb. 14, 2013 1:54 am




MR. ROUX & MISS. WILLIAMS FOLYT. KÖV.

WILLIAMS HOUSE









x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x


I'm the hero of the story! Don't need to be saved!

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Belizaire Roux

avatar

ϟ TARTÓZKODÁSI HELY : ۩ hampshire
ϟ HOZZÁSZÓLÁSOK SZÁMA : 570
ϟ CSATLAKOZÁS : 2013. Jan. 01.

TémanyitásTárgy: Re: Capon híd    Vas. Jan. 13, 2013 4:45 am

Miss Williams


Hangozva, mélyről jövően sóhajtok fel, mintha csak így akarnám jelezni csalódottságomat, de persze, nem mintha eddig bármivel is hatottam volna rá, mindenesetre – ettől eltekintve is –, de folytatom a kis színjátékot.
– Ó, igen, bocsásson meg el felejtettem, hogy gyilkosnak vagyok titulálva – jegyzem meg könnyedén tréfásan beismerve az igazat. Furcsa érzés volt hangosan is kimondani valakinek, akiről tudom, hogy egy jó ideig még életben fogok hagyni. Merthogy egyelőre nem tervezem megölni, én szeretek játszani, ő pedig úgy tűnik, hogy nagy "örömmel" vesz részt benne. – Szerintem maga, Miss Williams rémeket lát. – Jegyzem meg, kezeimet a zsebembe csúsztatom, miközben lábaimat is keresztbe teszem magam előtt, így már sokkal kényelmesebb támaszkodni a korlátnál.
Más lehet nem hagyna ki egy ekkora lehetőséget, hogy körülszimatoljon egy gyilkos lakásában, ő pedig ilyen könnyedén képes volna kihagyni. Már-már megfordul a fejemben, hogy egészen más miatt nem jön, de rögtön el is vetem, végtére is ő sokkal inkább a fejemre vadászik, nem úgy mint a legtöbb nő, akik a pénzemre figyelnek – na, nem mintha nagyon hagynék nekik esélyt, de ez megint csak mellékes. Miss Williams pedig pontosan úgy tűnik, hogy az a fajta nő, akit nem a pénz érdekel – persze, ha engem elfog, akkor minden bizonnyal szép kis összeget kapna, feltéve, ha még be is ismerném. Hát igen, velem az ember mindig csak jól jár –, de persze kivételek most is bőven akadnak.
Úgy látszik menekülési taktikája csak hamar semmibe fullad, mikor rájön, hogy azért nem bővelkedik ruhában, mert hát lássuk be, a szoknya éppen elég rövid ahhoz, hogy csábítóan hassanak egy-egy részeg pasasra, nem beszélve a vékony ingről, amit könnyen le lehetne róla tépni – végtére is én is ezt szeretném leginkább, de a türelem rózsát terem, addig is meg kell emberelnem magam, különben képes és vád nélkül is a rács mögé juttat. Na, meg... Ott van a magassarkú, ami csak még inkább rásegít arra, hogy nőiesebbnek hasson, legalább is séta közben a csípője igazán oda vonzza az olyan pimasz tekinteteket, mint amilyen az enyém is.
Nem sokkal később pedig már előtte állok, így elállva az útját is, ha akarna se tudna nagyon elmozdulni, kivéve ha megrugdos, ami lássuk be, hogy azért szintén benne lehet a pakliba, de hát vannak dolgok amiket el kell viselni, de addig is szívesen ajánlom fel neki lovagias segítségemet.
Kezeit össze sem fonja teljesen maga előtt, mikor ő is rájött, hogy mit tett, na persze, nekem sem kellett sokkal több, hogy lejjebb pillantsak az arcáról a melleire, persze, visszaemelni a tekintetemet közel sem ment olyan könnyen, most igazán örültem volna egy csattanós pofonnak. Attól észhez térnék, egy időre legalább is minden képen.
Türelmesen megvárom, míg döntésre jut, addig persze csak a legjobbakban reménykedhetek, amikor azonban meghallom beleegyező válaszát, visszatartott levegőmet kiengedem. Mondanám, hogy kiugrok a bőrömből, de az erős lenne.
– Igen is, őrmesterasszony, ahogy ön kívánja – bólintok, de szívem szerint elkapnám az ujját, amikor mellkason bökdös, de persze, rögtön utána is felcsillan a szemem. – Én mindig jófiú vagyok – enyhe túlzással, persze, teszem hozzá már csak magamban.
A kocsi felé indulok, majd kinyitom az anyós ülést, mint ahogyan a filmekben szokták. Egy kis udvariasság sosem árt, márpedig az nagyon tud menni.
– Hölgyem – megvárom még beszáll, majd én is beülök a volán mögé, gondolom nem lepi meg, ha nem hagyja, hogy vezessem ezt a szépséget. – Akkor, mi az uticél? – Nézek rá kérdőn, miután elindítottam a motort.

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x


Will you love me?
Even with my dark side?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Harlow Williams
Resident
avatar

ϟ KOR : 31
ϟ TARTÓZKODÁSI HELY : Hampsire
ϟ HOZZÁSZÓLÁSOK SZÁMA : 326
ϟ CSATLAKOZÁS : 2013. Jan. 02.

TémanyitásTárgy: Re: Capon híd    Vas. Jan. 13, 2013 3:26 am


Belizaire



Nem tudom, hogy mégis hogyan éri el, hogy felhúzzon, de neki sikerül. A puszta lénye irritál és gerjeszt be egyszerre. Ez egy kicsit paradoxon, de ez van. Nem tehetek róla. Talán mégis van abban valami amit az anyám mondott még egykor amikor nem volt annyira kattant. ,,A lányok a rossz fiúkra buknak.'' Csak én már nem vagyok egy buta kis csitri, aki nagy naivan azt hiszi, hogy a világ jó és nem történhet meg olyasmi, mint az apja megerőszakolja, az anyja eltűri, hogy erőszakoskodjanak vele és majd eljön érte a szőke herceg. Hát azt hiszem, hogy az én hercegem nem éppen egy jóságos királyfi és nem is szőke, ráadásul nem egy fehér lovon jön a megmentésemre már ha megmenteni akar, amit kétlek, mert azt hiszem hogy épp másra fáj a foga nem pedig majd beéri azzal, hogy ,,boldogan élünk amíg meg nem''. Ugyan emberek, ez egy gyilkos, bár igaz, hogy egy nagyon jó képű gyilkos, nagyon csinos kis hátsóval. És bár ciki bevallani, de néha megrágcsálnám a nyakát. Vessetek meg érte, de néha tényleg így érzek. És éppen ezért nem hallgatok a begyöpösödött, kiéhezett, szingli énemre, mert egy idióta. Bocs édes kicsi szívem, már ha meg is szakadsz, de a józan eszem az diktálja, hogy kerüld el nagy ívben ezt a fickót, ne higgy el neki semmit és adj rá olyan csinos kis narancsszínű egyenruhát, hogy megállja a helyét még a börtönszépségversenyen. Szóval az állás jelenleg 1-0 az agy javára.
- Köszönöm azt hiszem inkább kihagyom. Nem szeretném ha megmérgezne, vagy belém vágna egy kést amíg nem figyelek. Még a végén halálom után szellemként megkeseríteném az életét és azt hiszem azt egyikünk sem szeretné. - Eszem ágában sincs meghalni. Tudom, hogy kiváló lehetőség lenne rá, hogy körül nézzek és talán elkaphatnám a grabancát - amit kétlek - de egy óvatlan pillanatomban akár ki is csinálhat. Vagy mi van akkor ha a senki háta mögé visz és nem a lakására, ahol nincs térerő, elektromos kerítés van a ház körül és sehogy sem tudnék megmenekülni és vagy megölne vagy a rabszolgája lennék mindenféle tekintetben? Na akkor azt hiszem jó nagy pácban lennék az is biztos.
Gondolatban szépen vállon veregetem magam, hogy végre itt hagyom a drága kis szökevényemet, de aztán jön is az arcul csapás. Hideg van, ráadásul szoknyában, magassarkúban és egy fehér ingben feszítek ami hogy is mondjam nem túl sokat takar és vékony. Ideális áldozat vagyok minden egyes elfajzott bűnöző számára. Sőt mi több ha nem is a bűnözők kapnak el, akkor a lábamat fogom elkoptatni, esetleg amilyen szerencsém van kitörik a cipőm sarka és kificamítom a bokámat. És Benjamint sem várathatom már meg sokáig. Ha én nem főznék arra a szerencsétlenre valószínű hogy éhen halna. Hogy milyen kis mázlista, hogy egy anya szült bennünket....
És mint derült égből villámcsapás még csak most jön a nagyobb probléma. Azaz, hogy pontosítsak, ott áll előttem. Feljebb tornázom a vállamon a sporttáskám pántját, majd keresztbe fonom a melleim előtt a karomat, majd amikor rájövök, hogy épp mit tettem nagyobbá inkább csípőre teszem a kezeimet. Figyelmesen végighallgatom a mondókáját, a szemem se rezdül csak mérlegelek és mérlegelek és mérlegelek és rá kell, hogy jöjjek, hogy egy h*lye vagyok.
- Rendben van. Vigyen haza. De figyelmeztetem, ha máshova vinne mint az adott úti cél, akkor azt nagyon megbánja. - bögdösöm közben a jobb kezem mutatóujjával a mellkasát, hogy nyomatékot adjak minden egyes szavamnak. De aztán már némileg huncutabbul már azt is hozzáteszem, hogy: - Ha jó fiú lesz akkor talán még be is hívom egy kávéra vagy valamire. Már a fuvarért. - teszem még hozzá nehogy még félre értse a dolgokat és közben hosszú hadjáratot intézek a hülye szíven ellen, mert jól elhúzott azon a táblán. 5 - 1 az ő javára. A francba....

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x


I'm the hero of the story! Don't need to be saved!

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Belizaire Roux

avatar

ϟ TARTÓZKODÁSI HELY : ۩ hampshire
ϟ HOZZÁSZÓLÁSOK SZÁMA : 570
ϟ CSATLAKOZÁS : 2013. Jan. 01.

TémanyitásTárgy: Re: Capon híd    Csüt. Jan. 10, 2013 7:33 am

Miss Williams


– Ne legyen naiv. – Vágom rá szinte rögtön. – Maga tudhatná kettőnk közül a legjobban, hogy az emberek mire képesek azért, hogy elérjék a céljaikat. – Fejezem be tőlem is meglepő komolysággal. Ugyan, még meggyilkolni engem sem próbáltak – legalább is én nem tudok róla –, azonban, ahogy mondani szokták, ami késik, nem múlik. Márpedig mindketten jól tudjuk, hogy vannak olyan emberek, akik képesek bármit megtenni azért, hogy céljukat elérjék. Mint ahogyan én is, mint ahogyan most teszem jelenleg is, hazudok, félre vezetek azért, hogy leplezzem mocskos tetteimet. Azonban már csak magamból is kiindulva, nem tartom lehetetlennek, hogy esetleg valaki megpróbálkozna egy ilyen húzással, amelyet nem én követtem el – talán az eddigi kihallgatások során, talán az lenne az, amin valóban az igazat mondanék, mert hogy az őszinteség szobrát nem rólam állítanák ki az biztos.
Akaratlanul is elmosolyodom, hiszen szikrázó tekintetéből tisztán le lehet olvasni, hogy ha tehetném neked véged lenne haver, azonban most még nem adtam rá komoly indokot, hogy ilyen lépésre szánja el magát. Na, meg aztán minő szerencsém van, hogy szemmel nem lehet embert ölni, különben általa én már nem csak hogy alulról szagolnám az ibolyát, hanem inkább átfúrtam volna a föld másik oldalába, még holtan is. Ez az elképzelés meglehet, hogy rettenetesen abszurd, ám úgy hiszem, hogy tökéletesen megállja a helyét. Egy ilyen szép szempártól, ami ilyen csúnyán tud nézni, nem árt néha napján menekülni, azonban én ahelyett, hogy így tennék, még inkább belekötök.
– Vehetjük úgy is, na meg aztán leellenőrizheti azt is, hogy nem öltem meg senkit, legalább is nem az elmúlt pár órában – merész felajánlásomat csak nem fogja elfogadni, azonban teljesen tisztában vagyok azzal is, hogy ha keresné is, csak nagyon nehezen találna vérre utaló jeleket, mellesleg azt a kis rejtett helyiséget sem találná meg egykönnyen. Bár, az ellenfelünket soha nem szabad lebecsülni, figyelmeztetem magam hamar, ugyanis velem is előfordult, hogy hajszál híja volt annak, hogy az áldozatom nem menekült el, azóta óvatosabb is vagyok.
Íme itt van, még én is ejtek hibázási lehetőségeket, azonban hatalmas nagy szerencsém volt, hogy a lány azt hitte, hogy komoly szándékaim vannak.
– Találkoztam már a nyomozóval – bólintok gyorsan – mint a nyomozó lánya is, erősködött, hogy bemutasson az apjának, aztán eltöltöttünk egy kínos vacsorát, hármasban. Aztán nyilván a nyomozónak nem tetszett, amit a kihallgatáson mondam. – Nos igen, a kislány valóban nem volt egy tapasztalatlan lélek, fiatal kora ellenére is, egy kissé áldom is a sorsot, hogy nem én voltam az, aki bemocskolta, bár örömömre szolgált volna, talán nagyobb öröm is lett volna. Mindegy, nem is lényeges.
Unottan nézem, ahogy a kocsit bütyköli, persze kihasználtam a lehetőséget, hogy a gyér fény ellenére is, de újra szemügyre vegyem. Vicces volt a sors, hogy pont egy olyan nő fogott meg, akitől némiképpen tartanom kellene. Okos és ravasz, na meg persze dögös is, ami egy elég ütős kombináció.
Felsóhajtok, miközben inkább más felé fordítom a tekintetemet, nem sokkal később pedig ismét felvont tekintettel nézek rá. Öreglány? Nem kérdezek rá, a meglepetés azonban nem sokkal később ért, amikor kiderült, hogy még neve is van az autónak, de végül inkább befogom a számat, mielőtt olyan jönne ki rajta, aminek talán nem kellene.
Csak így le akar lépni? Na, ne, azért azt nem engedem, már csak azért sem hogy bosszanthassam még egy kis ideig.
– Igazán fáj, Miss Williams, hogy ilyen csúnyán le akar rázni, egy darabon biztos ne vigyem el, végül is az én kocsimban melegebb van, mint itt kint. – Ajánlom fel szinte már gavallér módon a segítségemet, azonban azért ez mégsem így működik, én is kíváncsiskodhatom és faggatózhatok, főként mert még mindig bosszús vagyok azért, amiért megszakított "munka közben". – Meg aztán, nem venném a szívemre, ha a kedvenc nyomozónőmnek valami baja esne, de most ne rám gondoljon. – Előzőm meg mielőtt levonná a következtetést.

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x


Will you love me?
Even with my dark side?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Harlow Williams
Resident
avatar

ϟ KOR : 31
ϟ TARTÓZKODÁSI HELY : Hampsire
ϟ HOZZÁSZÓLÁSOK SZÁMA : 326
ϟ CSATLAKOZÁS : 2013. Jan. 02.

TémanyitásTárgy: Re: Capon híd    Csüt. Jan. 10, 2013 5:18 am


Belizaire



Azt a megnyilvánulást miszerint lelőhetem szó nélkül hagyom. Nagyon csábító meg minden, de azt hiszem még én járnék rosszabbul ha megtenném. Először is, nem támadott meg - egyenlőre - így nem nevezhető önvédelemnek, bár a fiúk elhinnék nekem a dolgot odabent. Másodszor, nekem okok kellenek ahhoz, hogy valakit lelőhessek és szerény személyem bosszantása még nem elég ahhoz, hogy valakit kilyuggassak. Harmadszor, ha meghal ez a börtöntöltelék akkor nem lesz kit rács mögé dugnom és rávarrni a gyilkosságokat. Továbbá pedig ott van a fránya lelkiismeretem. Sz@r ügy, de ez van.
- Majd pont hullákat varrnak a nyakába. Ez még a legtöbb cégtulajdonosnak is túl meredek lenne, de nem kizárható tény. - merengek el egy pillanatra, majd megrázom a fejemet. Na nem. Nincs agymosás. Most légy okos Harlow. Még a végén az orrodnál fogva fognak vezetni...
Gleccser kék szemeimmel csak meredek fagyosan az előttem álló alakra. Ha a pillantással ölni lehetne igen valószínű, hogy a fickó már rég alulról szagolná az ibolyát, de ez mellékes. Nem értem mégis, hogyan lehet egy ilyen fontos dolgot így elviccelni, mint a gyilkosság. Főleg ha meggyanúsítják vele az embert. Komolyan mondom, ha fejre állok is, akkor sem fogom megérteni ezt a fickót.
- Most vacsorázni hív? - hökkenek meg s egy pillanatig kiül az arcomra néhány érzelem, de olyan gyorsan váltogatják bennem is magamat, hogy azt sem tudom melyik az erősebb. Talán a düh, amit azért érzek, mert megpróbálnak átverni és még szemtelenek is velem. Hát na, tényleg kihaltak az úriemberek ebből a világból. Legfőbb példa rá az apám és ez a pökhendi alak...
- Nem azt akarta véletlenül mondani, hogy azért érezte rosszul magát amikor a nyomozó önre nézett mert a lánya képes jutott az eszébe? Hacsak... - máris elkezdtem spekulálni - nem látta már hamarabb is a nyomozót. - nézek rá s kutatom az arca minden rezdülését. a testének beszédét hátha tetten érem valami botláson, amiben nagyon reménykedem, de úgysem fog összejönni, mert ez a fickó ehhez túl dörzsölt.
Elkeseredetten turkálok tovább a kocsim belsejében és megtalálok még egy nagy problémát. Nem csak az olajvezeték lyukas, de a tank is. Gondterhelten sóhajtok egyet, majd lecsukom Betsy motorháztetejét és meg is simogatom azt.
- Igen, talán az lenne a legjobb. Bár nem gondoltam volna, hogy az öreglány ilyen sokáig húzza. - vallom be, majd elkezdem tárcsázni az autómentőt. Gyorsan megadom neki a kocsim helyzetét és hogy hova viheti meg miegymás, majd amint befejezem a telefonálást megdörzsölöm az arcomat, amivel csak azt érem el, hogy az olajfoltot az arcomon jobban szétkenem.
- És pont ilyenkor nincs egy taxi sehol. - sóhajtok elkeseredetten - Betsy drágám legalább otthon dobtad volna be a kulcsot. - panaszkodom egy kicsit az autómnak és egy cseppet sem zavartatom magam Bel miatt. Ennek a kocsinak személyisége van. Nem csoda, hogy a nagyanyám szerette. Talán ezért is tartottam meg. Na meg mert a vén csoroszlya rám hagyta. Sajnáltam volna bezúzatni. De lehet, hogy most megfog történni vele.
+ Majd viszek virágot a sírjához. - rántom meg a vállamat, majd odasétálok a kocsiajtóhoz s kinyitom. Gyorsan összepakolom a cuccaimat, majd bezárom az ajtót és Rouxhoz fordulok.
- Nos azt hiszem, itt az idő, hogy elváljanak útjaink. További jó estét Mr. Roux! Nagyon örvendtem! - azzal fogtam magam s nekiindultam gyalog az útnak. Hosszú egy éjszakám lesz...




Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Belizaire Roux

avatar

ϟ TARTÓZKODÁSI HELY : ۩ hampshire
ϟ HOZZÁSZÓLÁSOK SZÁMA : 570
ϟ CSATLAKOZÁS : 2013. Jan. 01.

TémanyitásTárgy: Re: Capon híd    Szomb. Jan. 05, 2013 3:43 am

Miss Williams


Egy pillanat erejéig a meglepetéstől magasba szaladt a szemöldököm, úgy gondoltam, hogy el fog küldeni, hogy nincs neki szüksége az én társaságomra. Nos, most akár akarom, de be kell látnom, hogy hatalmasat tévedtem, bár nem lepne meg ha esetleg kifundált volna valamit ellenem, de szerencsére, engem nem olyan könnyű ám elő csalogatni, ha leakarna leplezni.
– Ezt fenyegetésnek veszem, akkor már most lelőhet, nem vagyok szórakoztató egyén – jegyzem meg őszintén, talán túlságosan nyugodtan, hiszen biztosra veszem, hogy nem fog csak úgy lepuffantani. Ha esetleg mégis megtenné, akkor könnyedén állathatná azt, hogy csak önvédelemből tette. Miért ne? Meg aztán ott van a gyilkosság-dolog is, ha én halott lennék, akkor nem tűnne el több nő, ugyan halott lennék, de az a többség számára még így is meggyőző lehetne, akkor pedig ő is nyugodtabban térhetne aludni. Reménykedem mégis, hogy nem eresztene belém fegyvert, de nem lepne meg, ha esetleg mégis, azonban úgy gondolom, hogy neki inkább okra van szüksége.
Az autót elnézve nem most élte fénykorát, legalább is az enyémhez képest, mégis csak egy drága jaguárról beszélünk, ami mondhatni zabálja a benzint, de megéri. Persze, én nem is kevés pénzből tartom fent magam, nevelőapámnak hála.
– Mint fiatal cégtulajdonos, lehetnek olyan személyek, akik bajba akarnak keverni, nem igaz? – Vetem fel az ötletet. Azonbam, talán mindketten tudjuk, hogy teljesen felesleges, legalább is részemről, mindenképpen. Azért persze ötletnek nem volna rossz, mert hát nyilván sokan távolítanának el a vezetői székből, bár eddig egyetlen egy panaszt sem hallottam, úgyhogy csak jól csinálok valamit.
– Hogy találta ki? – kapom fel színpadiasan a fejemet, miközben nagy szemeket meresztettem rá. – Jézus istenem, most mit tegyek? – Színpadiasan az ujjaimat kezdem tördelni. Szinte lerítt rólam a mű drámaiság, mintha egy rossz színházi előadáson lett volna és mintha pont én ne lennék egy őstehetség a színészetben. Egyáltalán nem vettem komolyan ezt az egészet, s gondolom az is leesett neki, hogy csúful kiparodizáltam a helyzetet, ami ha nem lenne igaz, még vicces is lehetne. Gyanítom, hogy ő ezt akkor sem találja olyan mulatságosnak. – Amúgy éppen vacsorázni készültem, kacsa. Szereti? – Ha nem is egészen igaz, de volt otthon kacsa, hiszen hoztam haza még tegnap az étteremből és még maradt egy kevés, miután megöltem volna a nőt, leültem volna a tévé elé és befaltam volna. – Jut még magának is, igazán ízletes – ajánlom fel végül. – Nem tudom, hogy mi végett jöttem maga után. Unatkoztam. – végül is nem lett volna kötelező utána erednem, az elején nem is akartam annyira, aztán mégis jött egy ötlet és követtem, ha eljutott volna a lakásáig, akkor nem valószínű, hogy utána mentem volna, mert az már valóban érdekes lett volna.
Még kényelmesen el sem tudtam helyezkedni, miután megragadta a karomat, ez pedig arra kényszerített, hogy szembe forduljak vele.
– Meghagyom akkor magának a feltételezést, azonban én mosom kezeimet – védekezően felemelem a karomat.
Egy gyilkos, aki a Bibliát használja fel, önmaga megvédésére, ha hinnék a mindenhatóban, akkor nyilván szégyellném magam a ballépéseimért –, valamint nem tettem volna ilyen gonoszságokat – azonban mivel nem vagyok hívő és nem is hiszek benne, ami legalább olyan nagy bűn, nem sokat számít.
Bűnösnek kellene éreznem magam, még is úgy érzem, hogy sokkal inkább jogos, amit teszek, de ezt senki sem értené meg.
– Ezért éreztem magam rosszul, amikor a kis csaj rám nézett, mert a nyomozó jutott eszembe róla. – Egy pillanat erejéig még a hideg is kiráz, ha a nyomozó fejére gondolok. Még jó, hogy a kis lánykája egy szebb teremtés volt, mint ő maga, különben inkább magamat öltem volna meg.
– Egy vontatót kellene inkább hívnia. – jegyzem meg miközben a kocsira pillantok.

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x


Will you love me?
Even with my dark side?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Harlow Williams
Resident
avatar

ϟ KOR : 31
ϟ TARTÓZKODÁSI HELY : Hampsire
ϟ HOZZÁSZÓLÁSOK SZÁMA : 326
ϟ CSATLAKOZÁS : 2013. Jan. 02.

TémanyitásTárgy: Re: Capon híd    Szomb. Jan. 05, 2013 2:24 am


Belizaire



Csak egy szemforgatásra futotta tőlem. - Persze csak nyugodtan. Engem nem zavar. De remélem valami vicces fiú maga, mert ha csak untatni tud, a végén még letalálom lőni. - kacsintottam rá nagy pimaszul, majd jobban szemügyre vételeztem a bajt. A füsttől nem igen láttam, de valamennyire kitudtam tapogatni a dolgokat. A hűtővíz felforrt és valahonnan szivárogni kezdett az olaj. Valószínűleg kilyukadt valahol az olaj vezeték. De remélem, hogy tévedek. Nagyon-nagyon reménykedem benne. Amúgy sem nagyon tudok koncentrálni amikor ez az alak a közelemben van. Valahogy mindig magára vonzza a tekintetemet s nem jó értelemben. Ahányszor csak ránézek viszketni kezd a tenyerem. Legszívesebben vagy megfojtanám vagy... Megráztam a fejemet. Na nem azt nem. Ez a fickó gyilkos. Kizárt nem nem. Tuti, hogy halucinálok ettől a füsttől. Biztos, hogy volt benne valamilyen halucinogén szer. Igen, csakis így lehetséges...
- Még szép. Maga túl gyanús Mr. Folyamatosan ott bukkan fel a neve ahol nem kéne és ráadásul bizonyos hullákkal kapcsolatban. Maga úgy vonzza a bajt, mint egy elcs3szett mágnes. - forgattam meg a szemeimet, majd megtöröltem a homlokomat és az arcomat amivel csak azt értem el, hogy mind a kettőn lett egy kisebb olajcsík. Remek.
Azt, hogy nem válaszolok neki elintéztem egy vállrándítással. Majd pont neki fogok bevallani mindent. Aha, persze. Előbb ugrom le innen a hídról az is biztos. - Lehet, hogy maga nem szereti, de én enélkül az információ nélkül is boldogan éltem és ezzel az információval is boldogan fogok élni ezután is. - kiegyenesedtem, majd kacéran rákacsintottam egy csábos mosoly kíséretében. - De amúgy csak nem félbeszakítottam valamit?! Mondjuk épp akkor kezdett el eltakarítani egy hullát?! - kérdeztem pimaszul, bár ezt a kérdés egész komolyan gondoltam. Érzem, tudom, hogy egy átkozott pszichopata, de nem tudom rábizonyítani. És ez rettentően bosszant. Életemben nem ütköztem még ilyen ellenállásba, ilyen nehézségekbe. A hullák megvannak, csak épp nyom nincs. A fenébe is. Ez egy eléggé elcseszett helyzet.
- Nem fogom feljelenteni magát egy ilyen semmiség miatt. Bár érdekelne, hogy mégis mi vette rá arra, hogy mégis utánam jöjjön. Mert nem hiszem, hogy csak amiatt, mert önnél jártam. - Ez amúgy tényleg érdekelne. Mert nem hiszem, hogy csak azért rohant volna utánam, mert látta a zaklatottságomat és érdekelte a lelki békém. Ugyan már. Belizaire Roux-ról beszélünk az ég szerelmére. Ennek a fickónak mindig van hátsó szándéka. Mindig.
Utána megyek amikor elsétál tőlem. Na nem azt már nem. Nem fogsz a lelkemre beszélni kis apám mert az nálam nem jön be. Az öreget is bezárattam a diliházba pedig könyörgött, hogy ne tegyem mégsem hatott meg az, hogy az apám. És most te se játszd el nekem ezt az elcs3eszett mártír szerepet, mert nem fogok a két szép szemed miatt arról lemondani, hogy bezárassalak, de nem ám.
- Nézze! Nem gyanús az magának egy kicsit, hogy mindig felmerül az ön neve bizonyos gyilkosságoknál?! - kezdtem bele mikor utolértem s megragadtam a karját, hogy megállítsam - Mert ez már túlontúl gyanús. Én nem hiszek abban, hogy maga ártatlan lenne. Vagy ha még nem is maga követte el a gyilkosságokat amit felettébb kétlek akkor tud valamit. Csak épp azt nem tudom, hogy mit. - majd elengedtem a karját és hátráltam néhány lépést. - És a kérdésére a válaszom ez: azért mentem el ma este magához, mert bocsánatot szerettem volna kérni Moor viselkedése miatt. Carmen a lánya volt. Szóval ne haragudjon rá amiatt, hogy egy kissé kiborult. - tártam szét a kezemet, majd visszasétáltam az autómhoz és elkezdtem átnézni az olajvezetéket...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Belizaire Roux

avatar

ϟ TARTÓZKODÁSI HELY : ۩ hampshire
ϟ HOZZÁSZÓLÁSOK SZÁMA : 570
ϟ CSATLAKOZÁS : 2013. Jan. 01.

TémanyitásTárgy: Re: Capon híd    Szomb. Jan. 05, 2013 12:06 am

Miss Williams


Feltételezésem, talán nem alaptalan, miszerint váratlanul érhette, hogy még az este folyamán belekontárkodom az életébe – ezt a következtetést pedig abból vontam le, hogy beverte a fejét, amire persze én nem tudtam nem felkuncogni, azonban csakhamar igyekeztem arcvonásaimnak ura lenni.
A tőlem telhető legnagyobb türelemmel vártam meg, hogy kiszálljon a kocsiból, s bár kezeim alig észrevehetően remegtek – talán éppen emiatt is tettem zsebre az egyiket, szinte reflexszerűen – mégis szinte éhes tekintettel figyeltem, ahogy elém áll, csípőre tett kézzel. Eszem ágában nem volt egy pillanat erejéig sem, hogy hátra lépjek, az én világomban ez nem így megy, és csakhogy tovább tetézzem nyugodtan legeltettem rajta a szemeimet, ha akarnám, akkor sem tudnám letagadni, hogy rettenetesen tetszett a látvány, ezt azonban szinte minden alkalommal meg is teszem, végül is férfiből vagyok és azért én nem vagyok az a fajta, aki esetleg meg tagadná magától a szépet és a jót, azonban ez nem mindig ilyen egyszerű. Előfordul, hogy a dolgok bonyolultabbak, mint kellene lenniük.
– Ez esetben remélem nem bánja, hogy ha itt maradok addig szórakoztatni önt, addig se unatkozzon – halványan elmosolyodom, amikor hátat fordít. Mennyivel egyszerűbb lenne csak elkapni a torkánál fogva és eszméletlenné tenni egy kis ideig, mikor felébredne, már nem lenne rajta az ég adta világon semmi. Megtehetném, de még mennyire, hogy megtehetném, de nem. Pedig az elmém rejtett zugából egy hang követeli magának, mert az előző áldozatot nem sikerült tisztességesen elintéznem, ez pedig újabbat követel, őt. De nem, legalább is most nem, mert akit felviszek az én rejtett kis zugomba, pár óránál tovább nem él, érthetetlen oknál fogva pedig nem akarom őt megölni.
A motorháztetőből feltörő füstből arra következtettem, hogy a helyzet nem fest túlságosan jól, én azonban nem értek a kocsikhoz, csak vezetni tudom őket.
– Maga folyton csak gyanúsítgat engem – jegyzem meg némi ártatlansággal a hangomban, szám sarkában mégis ott bujkál a mosoly. Szinte nyílt titokként lebeg közöttünk az, hogy én gyilkos vagyok. Sejti, de nem tudja bizonyítani, minden idegszálával érzi, én pedig tudom, hogy mi vagyok, tudom, hogy kapizsgálja, mégsem biztos benne, emiatt én pedig örömmel táncolok az ő idegein, vigyázva mégis, hogy mit mondok. Egy valaminek azonban én sem mindig tudok ura lenni, hiába tudok, szinte mindent a testbeszéd mindent elárul vagy legalább is sokkal többet. –Maga szinte sosem válaszol a kérdéseimre, bezzeg azt elvárja, hogy én mindenre válaszoljak. De csak, hogy szebbé tegyem a napját elárulom: nem szeretem, ha éjnek évadján háborgatnak a semmiért. – Valóban, ez az ami felpaprikázta a hangulatomat, megzavartak munka közben. A tetem ott fekszik még mindig az ágyon, nekem pedig már nem biztos, hogy lesz hozzá gusztusom, mire haza érek, de kíváncsi voltam, hogy miért jött. – Most, pedig akár elárulhatná, hogy miért is jött a lakásomhoz... Ami pedig a zaklatást illeti, csak nyugodtan, feljelenthet akár ezért is – hanyagul rántom meg a vállamat. Lassan nekem a rendőrség olyan hellyé válik, mint másnak a McDonalds vagy éppen valamelyik kávézó. Minden nap betérek oda, pedig nem is ott dolgozom. Persze, ezt lehet, hogy inkább sajnálni, esetleg szégyelleni kellene, de hát... esküszöm, hogy nem én tehetek arról, hogy bármikor képes vagyok valamilyen bajba keveredni...
Közelebb sétálok hozzá, majd megállok mellette.
– Ennyi vádaskodás mellett kezdem azt hinni magamról, hogy tényleg valami őrült gyilkos vagyok. – Leheletnyit hajolok hozzá csak közelebb, míg elmondtam, amit el akartam, majd a híd széle felé veszem az irányt.

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x


Will you love me?
Even with my dark side?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Harlow Williams
Resident
avatar

ϟ KOR : 31
ϟ TARTÓZKODÁSI HELY : Hampsire
ϟ HOZZÁSZÓLÁSOK SZÁMA : 326
ϟ CSATLAKOZÁS : 2013. Jan. 02.

TémanyitásTárgy: Re: Capon híd    Pént. Jan. 04, 2013 1:06 pm


Belizaire



Csak mélyeket lélegzem s próbálom kizárni a külvilágot, de nem nagyon megy. Az orromba kúszik pórul járt bogaram motorjának füstje ami betör az utastérbe a légkondin át. Néha-néha felköhögöm, mert a slejm és a kosz a torkomhoz tapad és kínoz. Betölti a számat, a nyelvem alá és a szájpadlásomra tapad. De én csak ülök továbbra is, kezemet a kormányon nyugtatom, míg fejemet aprócska mozdulatokkal - úgy egy centire - fel, majd vissza emelem a kormányra. Mit ne mondjak a homlokommal holnap nem leszünk köszönő viszonyban.
Nem tudom mégis mióta ülhetek már itt. A percek óráknak tűnnek, de egyszer csak halk, fojtott kopogás üti meg fülemet. Felkapom fejemet s a látvány oly annyira megdöbbent, hogy még a fejemet is bevertem a kocsi tetejébe. Egy fájdalmas nyögés hagyja el ajkaimat. Kezeimet a fejemre tapasztom s dörzsölni kezdem a sajgó felületet. Közben valahogy sejtem nem vagyok egy szívderítő látvány. Érzem ahogy a szemöldököm és a homlokom ráncba szalad. Az orromat furcsán felhúzom ezzel egy eléggé érdekes fintort reprodukálva s a szám széle rángani kezd. Ez az este is jól kezdődik...
A hangok csak fojtottan jutnak el hozzám, de ha eddig nem húztam volna fel a szemöldökömet, akkor most megteszem. A szám gúnyos kis mosolyra húzódik, tükrözve az övét s szinte alig tudom visszafogni magamat. Gondolom láttak már olyan filmet amikor a főhős egyik vállán egy kisördög a másik vállán pedig egy angyalka hadakozik egymással. Míg a belső angyalom nyugalomra int és árasztja magából a szeretet energiát és csak rám figyel. Addig az ördögöm, ami meglepően hasonlít magamra bőrszerkóban, - na persze még ott van a villás farok, a vasvilla és azok a cuki kis szarvak is - lágyan duruzsol a fülembe, közben megkerüli a vállamat és az angyalka mögé oson. Majd egyszer csak megragadja, letépi a szárnyát és a mélybe taszítja. Közbe bájosan mosolyog és integet hozzá. Mit ne mondjak a bőrszerkós változatom sokkal eredményesebbnek bizonyult, mert rá legalább figyeltem, mígnem a glóriás égi lénynél egyszerűen csak megtámasztottam volna az arcomat és álomba merültem volna. Így hát követtem a gonosz nőszemély tanácsait. Kinyitottam a kocsiajtót, majd derékra tett kézzel és ádáz tekintettel megálltam a gyanúsított előtt.
- Jó estét Mr. Roux. De igen, nagyon úgy tűnik. De hamarosan orvosolni fogom ezt a problémát ne aggódjon. - azzal hátat is fordítottam neki, nagy vakmerően, pedig én hülye most adtam neki arra esélyt hogy hátba szúrjon. Bár a felpaprikázott énemmel igen nehéz dolgozni. Gondolatban sóhajtottam egy nagyot az ökörségemen, majd felpattintottam a motorháztetőt. Megvártam még elül valamennyire a füst, majd kutakodni kezdtem a baj forrása után, bár azt hiszem, hogy az autómra támaszkodó egyén miatt jobban kéne aggódnom.
- És maga nem gondolja, hogy túlságosan gyanús az, hogy minek jött utánam? Ez már felér egy zaklatással, Uram! - adtam neki egy szarkasztikus kitérő választ amiért gondolatban jól vállon veregettem magam, majd egy baseball ütővel a földbe is döngöltem azon nyomban. Úgy van Harlow, hergelj fel egy gyilkost a semmi közepén, hogy a folyóban végezd, egy ládában, darabokban. Hm... idilli kép...

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Belizaire Roux

avatar

ϟ TARTÓZKODÁSI HELY : ۩ hampshire
ϟ HOZZÁSZÓLÁSOK SZÁMA : 570
ϟ CSATLAKOZÁS : 2013. Jan. 01.

TémanyitásTárgy: Re: Capon híd    Pént. Jan. 04, 2013 5:42 am

Miss Williams


Most hadjam itt rohadni a szerencsétlen hullát, merül fel bennem a kérdés egy pillanat erejéig, miközben a monitorra pillantottam a szemközti falon, ami mindent megmutatott, amit csak látni akartam, többek között a bejárati ajtót, hátsó udvart.
Mire odaértem az ajtóhoz az én csinos kis nyomozónőmet már sehol sem láttam, csupán annyit, hogy porzik az utca utána, amely így este felé már meglehetősen kihalt volt, hiszen a normális emberek mégsem szeretnek gyalog mászkálni egyedül. Ki tudja, hogy kibe is botlik bele az ember az éjszakai sötétségben, lehet, hogy valaki a segítségét ajánlja fel, ilyenkor azonban nem árt, ha a segítségre szoruló fogja a hócipőt, s amilyen gyorsan csak tud keres egy olyan helyet, ahol emberek vannak – feltéve, persze, ha el is éri.
Még láttam, ahogy elhajt az autóval, így nem sokat hezitáltam azon, hogy vajon utána menjek-e avagy sem, ugyanis kifejezetten érdekelt, hogy mégis mi cél vezette ma este ide, az én lakásomhoz. Gondolom, nem azért jött az oroszlán barlangjának a közelébe teljesen egyedül, hogy valami teljesen személyesről beszélgessen, különben is, ha akarnak valamit általában a tisztességes munkahelyemre jönnek, nem pedig ide. Meg akkor is leginkább két jól megtermett ipse jön, akik általában csúnyán néznek rám. A rendőrséggel illő lenne közölni, hogy olyan gorillákat kellene küldeni, akiknek van eszük... Szóval, miután ráhajtott egy hídra a kocsija feltűnően lassítani kezdett, majd pedig egyszer csak leállt, én is fékeztem, hiszen nem akartam egyáltalán feltűnő lenni, kicsit lejjebb húzódva vártam, hogy vajon mi történik. Azt hiszem, elég diszkrét voltam, így szinte kétlem, hogy észre vett volna, ha esetleg mégis, eléggé kijöttem a formámból.
Percekig várakoztam, fejemet unottan támasztottam, vártam, hogy történjen valami, közben pedig azon morfondíroztam, hogy mit csináljak a hullával. Bájos kis teremtés volt, szép szőke, nagy mellekkel, szinte jellemző. A legtöbb pasi az ilyet szereti, szerencsés kivétel vagyok, az ilyen hölgyeményeket én sokkal inkább holtan szeretem.
Undor kúszott fel az arcomra. Emlékeztem, hogy ki nézett még így ki.
Vonásaimat rendbe rakva szálltam ki az autóból, mivel nem akartam, hogy ellopják a kezemben lévő kulccsal be is zártam, majd célirányosan az út szélen parkoló autó felé vettem az irányt. Megálltam, hátra néztem, persze, elakadás jelző nem létezik számomra, mindegy, a halál se jár erre... Csak mi.
Hogy mii is történt az én kis hullámmal? Semmi. Ott hagytam, végül is, amíg távol vagyok, csak nem öltözik fel és rohan el – ez esetben valóban úgy gondolnám, hogy őrült vagyok, de egyelőre nem érzem úgy.
Halkan kopogtam az ablak üvegen, nem vártam meg még reagál bármit is, általában a türelem híve vagyok, most viszont paprikás hangulatban vagyok, mert megzavart egy számomra fontos rituálé közben. Hiába végeztem gyorsan, szeretem elvégezni időben a melót.
– Szép estét Miss Williams – köszöntem rá hanyag gondtalanul, megtámaszkodva az autó tetején. – Csak nem rosszalkodik az autó? Legalább is jelen pillanatban nem tűnik úgy, mint aki a helyzet magaslatán áll. – Pimasz mosolyra húzódik a szám széle, úgy érzem, hogy jelen helyzetben – akár van nála pisztoly, akár nincs, ez utóbbit pedig kétlem –, hogy igen is piszkálhatom. – Nem gondolja, hogy ha már vendégségbe ment valakihez, akkor illene megvárni míg ajtót nyitnak, nem pedig eltűnni? – Diszkréten körbe pillantok, majd ismét rá szegezem tekintemet. – Esetleg randevúja van azért rohant el ilyen hirtelen? – Vetem fel az ötletet.

// Nem gond. Razz //

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x


Will you love me?
Even with my dark side?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Harlow Williams
Resident
avatar

ϟ KOR : 31
ϟ TARTÓZKODÁSI HELY : Hampsire
ϟ HOZZÁSZÓLÁSOK SZÁMA : 326
ϟ CSATLAKOZÁS : 2013. Jan. 02.

TémanyitásTárgy: Re: Capon híd    Pént. Jan. 04, 2013 3:00 am


Belizaire



Sebes léptekkel indulok a kocsim felé. Egyenesen magam elé nézek s nem vissza. A külvilágot kizárom s abban reménykedem a leginkább, hogy a, Mr. Roux nincs itthon, b, ha itthon van nem hallotta a csengőt és nem nyit ajtót és c, ha itthon van és hallotta is én hamarabb eltudok menni innen, mintsem meglátna és kijönne elém. De mint anyám is mindig mondta - és én ebben osztom a véleményét - ,, A remény egy nagy k*rva!'' Mondjátok azt, hogy nem igaz. Mert ha még mégis azt, hiszitek, hogy a világ és a sors kegyes hozzátok, ki kell, hogy ábrándítsalak titeket. Ha létezik Isten, akkor csak ül odafent és röhögve nézi ahogy beüt a ménkű. Nem hiszed? Pedig tényleg csak mozizik odafent, de ha nem hát nem. Én legalább tudom.
Gyorsan beültem az autómba s ahogy már ráadtam a gyújtást máris tövig nyomtam a gázt. A régi szerkezet egy kicsit tiltakozott s a kereke nyikorgása is már-már fülsértő volt, de nem érdekelt. Elkellet tűnnöm innen, de nagyon gyorsan. Kezeimmel görcsösen markolom a kormányt s néha belenyilal a fájdalom. Ujjperceim elfehérednek. Testem minden egyes porcikája megfeszül. De, hogy mégis miért? Mert egy idióta vagyok. Egy bolond. Elmondaná valaki ki az az épp elméjű ember aki oda megy egy lehetséges gyilkoshoz, bocsánatot kérni valaki helyett?! Senki! Akkor én mégis mi vagyok kedves olvasó? Mert épp elméjű biztos nem....
A gondolataim közül az szakít ki amikor a kocsim köpködve a füstöt és eléggé érdekes hangokat adva lassulni kezd. Csak meredek magam elé és próbálom minél biztonságosabb módon a híd szélére irányítani a kocsit. Amikor ez sikerül egy képzeletbeli pacsit adok magamnak, majd fejemet a kormánynak támasztom és csak szidom az eget.
- Csakis velem történhet meg az ilyesmi... - sóhajtottam.



ui.: nagyon rövid lett mert sietnem kellett vele és folyamatosan zaklattak, szóval majd a következő jobb lesz ígérem ^^
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Admin
Admin
avatar

ϟ HOZZÁSZÓLÁSOK SZÁMA : 40
ϟ CSATLAKOZÁS : 2012. Dec. 13.

TémanyitásTárgy: Capon híd    Kedd Jan. 01, 2013 3:32 am

***
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://no-way-out.hungarianforum.net
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: Capon híd    

Vissza az elejére Go down
 

Capon híd

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Behind The Walls :: ϟ 2013, Hampshire, Massachusetts :: Hampshire-