Behind The Walls
Kórtermek     486258267anigif_www.kepfeltoltes.hu_
Készen állsz, hogy átlépd a szanatórium kapuit?
Behind The Walls
Kórtermek     486258267anigif_www.kepfeltoltes.hu_
Készen állsz, hogy átlépd a szanatórium kapuit?

Behind The Walls

You have two choices. You either live, or you die.
 
KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Korlátozás


Arányok:
Nők: 24
Férfiak: 12

Patients: 20
Doctors: 4
Nurses: 3
Residents: 5
Ghosts: 0
Creatures: 0
Victims: 4
Links
.. click, click, click!







Chatbox
.. stairway to heaven.

Legutóbbi témák
» Vampsite FRPG
Kórtermek     EmptySzer. Dec. 17, 2014 5:50 am by Amanda B. Lawrence

» EOF - Empire of Fantasy
Kórtermek     EmptyPént. Szept. 06, 2013 7:53 am by Vendég

» Prison
Kórtermek     EmptyVas. Aug. 11, 2013 8:03 am by Vendég

» Dita D'amrosio
Kórtermek     EmptyVas. Júl. 07, 2013 2:57 am by Dita D'amrosio

» Caleb A. Bristol
Kórtermek     EmptySzomb. Júl. 06, 2013 8:20 am by Caleb A. Bristol

» Got a Secret can you keep it? ... | Pretty Little Liars RPG
Kórtermek     EmptySzer. Júl. 03, 2013 2:13 am by Vendég

» The Originals
Kórtermek     EmptyHétf. Jún. 03, 2013 6:35 am by Vendég

» Dark Dreams
Kórtermek     EmptyVas. Jún. 02, 2013 1:48 am by Vendég

» Art war! FRPG
Kórtermek     EmptyPént. Május 31, 2013 10:57 pm by Vendég

Top posters
Belizaire Roux
Kórtermek     Vote_lcapKórtermek     Voting_barKórtermek     Vote_rcap 
Harlow Williams
Kórtermek     Vote_lcapKórtermek     Voting_barKórtermek     Vote_rcap 
Dr. Floyd Schneider
Kórtermek     Vote_lcapKórtermek     Voting_barKórtermek     Vote_rcap 
Dylan Moore
Kórtermek     Vote_lcapKórtermek     Voting_barKórtermek     Vote_rcap 
Amanda B. Lawrence
Kórtermek     Vote_lcapKórtermek     Voting_barKórtermek     Vote_rcap 
Alex Blackbloom
Kórtermek     Vote_lcapKórtermek     Voting_barKórtermek     Vote_rcap 
Anthony Mason
Kórtermek     Vote_lcapKórtermek     Voting_barKórtermek     Vote_rcap 
Dr. Oliver Thredson
Kórtermek     Vote_lcapKórtermek     Voting_barKórtermek     Vote_rcap 
Alison Ross
Kórtermek     Vote_lcapKórtermek     Voting_barKórtermek     Vote_rcap 
Nina Steele
Kórtermek     Vote_lcapKórtermek     Voting_barKórtermek     Vote_rcap 
Our Friends
.. they're not harmless.


Ki van itt?
Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (35 fő) Hétf. Feb. 12, 2024 10:55 am-kor volt itt.
Credit ©
.. you'll steal, we'll skin.
Az oldal egy részét az American Horror Story: Asylum c. sorozatból vettük. A másik fele, a Dark Haven High ötlete Mary Eunice McKee és Dr. Oliver Thredson szüleménye. Ahogyan a története is.
Az oldalon található képek, kódok mind a no-way-out tulajdonában állnak. A Poster-Profil-t köszönjük a mi egyetlen Kötinknek. A lopás komoly következményeket von maga után.

Megosztás
 

 Kórtermek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Vendég
Vendég
Anonymous


Kórtermek     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kórtermek    Kórtermek     EmptySzomb. Jan. 26, 2013 7:19 am

Jonathan & Amy

[You must be registered and logged in to see this image.]

Egyetlen egy másodpercre se tudom levenni a sebhelyeiről a tekintetemet. Valami készetetést érzek legbelül, hogy hozzam rendbe őt. Nekem kell őt innen kijuttatni, hisz ok nélkül tartják ebben a diliházban. Ő pedig nem őrült, ennyi erővel a Föld összes lakosságát be lehetne zárni egy elmegyógyintézetbe. Mandy félbehagyta a munkásságát, még mindig nem tudom, hogy miért lett öngyilkos, de ki fogom deríteni. Addig nem fogok lenyugodni, ameddig magyarázatot nem kapok rá. Itt hagyta nekem, Jonathan-t, aki semmiről sem tehet, és el van veszve ebbe az intézetbe. Vajon mennyi évet kapnék, ha kiszöktetném innen? Valószínűleg sokat, és nem kockáztathatok. Csak meg kell „gyógyulnia” és már kint is van. De hogyan gyógyítsak meg egy ép kamaszt? Itt jön a neheze. Hátranyúlok a fájlért, és ismét áttanulmányozom a kórlapját. Jó.. szeret közösülni, de ki nem imádja? Ez az élet rendje, hozzá tartozik az ember szükségeihez, hogy ki legyenek elégítve a vágyai.
Ráncba szalad a homlokom, mikor bevallja, hogy fogalma sincs mikor keletkeztek. De ezt nem lehet érezni? Elhúzom az ajkamat, és gondolkodásba esem. Drogoztam én is tiniként, nem is keveset, a szüleim teljesen ki voltak tőlem akadva, és voltak emlékezetkieséseim. Olyan is volt, hogy egy fél napot teljesen elfelejtettem, mintha semmit se csináltam volna akkor, pedig a képek az ellenkezőjét mutatják. Rengeteg olyan dolgot tettem, amire nem vagyok büszke, de most már csak néha szívok. Kéthetente, talán havonta, hogy levezessem a felgyülemlett stresszt.
Lerakom a papírokat, egészen közel hajol hozzám, de nem hátrálok.
- Bármennyire is furcsa, de hiszek neked. Nem vagy beteg, csak egy átlagos tinédzser, akinek kiesett az emlékezete a tudatmódosító szer hatása alatt. – vonom meg a vállamat. – Szóval, ismét megnéztem a kórlapodat. Ugyanazon az állásponton vagyok, mint eddig. Ez nem betegség. Talán csak azért vannak kiakadva, amiért egy szex mániás vagy. Tehát, gyakorolnunk kell, hogy ne légy az. Miután kiengednek, azt csinálsz, amit akarsz, de meg kell győzni a felsőbbrendű embereket, hogy neked nem itt van a helyed. – tekintetébe vésem a sajátomat, és komolyan gondolom a szavaimat. Nem tudom, hogy a „próbálkozásom” mennyit fog érni, a végén még bajba is sodorhatom saját magamat, de képes vagyok kockáztatni.
- Meg kell tanulnod.. – egyenesedek ki, és az ölébe ülök. Kifújom a levegőt, és egy másodpercre sem hagyom el a pillantását. „Légy komoly!” ~ súgja a tudatalattim. -, az ellenállásra. – lehelek a nyakára, és előrebiccentem a csípőmet. – Türtőztetned kell magadat. Tudom, hogy nehéz, de muszáj. – rakom kezét a combomra, és erősen megszorítom.
- Mert, ha azt látják, amit akarnak, akkor máris megkapod a kiutat.
Vissza az elejére Go down
Jonathan Valenti
Patient
Jonathan Valenti

ϟ TARTÓZKODÁSI HELY : Dark Haven High
ϟ HOZZÁSZÓLÁSOK SZÁMA : 6
ϟ CSATLAKOZÁS : 2013. Jan. 01.

Kórtermek     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kórtermek    Kórtermek     EmptyPént. Jan. 18, 2013 11:12 am

[You must be registered and logged in to see this image.]

Határozottan azt hiszem, hogy jó dolgom van, már amennyire ezen az elcseszett helyen az lehetséges. Itt egy pszichológus, aki gyönyörű, intelligens, kávét főz nekem és osztja a véleményem azzal kapcsolatban, hogy nagyjából semmi bajom. Valószínűleg ilyen nem terem minden kerti vadrózsa bokorban, így jobb lesz megbecsülni.
Azt mondja nem akart pszichológus lenni, ami furcsa, mert én úgy hallottam szereti a munkáját, de efelett a kérdés felett könnyedén átsiklok,végül is nem azért van itt, hogy vájkáljak az ő magánéletében. Elém rakja a bögre kávét én pedig belekortyolok és elismerően biccentek, mivel jó lett. Itt nekem nem adnak kávét, lényegében semmi olyat nem adnak,így most ezt is luxuscikknek látom. Lassan nyeldeklek nem is törődve vele milyen forró,egyszerűen élvezem, hogy egyáltalán hozzájutottam. Eközben a doktornő..na...nehezen mondom ki, Amanda azt ecseteli, hogy jó lenne,ha ellazulnék, meg káromkodjak, mondjam el mit érzek és ehhez hasonlóak. Nem tudom...én úgy ítéltem meg ,olyan laza vagyok majd szétesek, de ezek szerint mégsem vagyok annyira fasza csávó, mondjuk ezt a tényt már sikerült elfogadnom. Fura, most az egész nő, nem olyan összeszedett, mint a múltkor volt,jobban tudta mit akar és mikor akarja. Most olyannak tűnt, mintha kissé maga is elveszett volna, mintha keresgélné a szavakat és azok tök véletlenül jönnének ki a száján, bizarr és mégis elmosolyodom.
-Nem érzem magam olyan pocsékul. Tudod, te vagy az első ,aki ténylegesen emberként kezel,nem, mint valami közveszélyes őrültet. És örülök, hogy egyetértünk abban, hogy nem vagyok teljesen elmeroggyant.
Inkább nem osztommeg vele a további elméleteimet. Szerintem valahol mélyen az agya rejtett zugában minden ember őrült egy kicsit. Végül is ki gondolta volna 20 éve az én hiperaktív hippi édes mamámról, hogy hozzámegy egy szektás baromhoz, engem, a szeretett fiát meg elfelejt és őrültnek titulál majd. Szóval...a ember élete fél perc alatt tud teljesen a visszájára fordulni, mondjuk nem értem mi hozza ki belőlem ezeket a fantasztikus bölcseleteket.
Mikor lekerül rólam a kabát Amanda először megijed, talán arra gondol, hogy előtörtek a rejtett perverzióim és kegyetlenül meg fogom erőszakolni, de hamarosan ő is meglátja, hogy ilyenről szó sincs. Csupán azt szeretném,hogy ha már ilyen kedves velem lássa át az egész helyzetet,elképzelhető, hogy ezután ő is komplett idiótának fog tartani.
Szegénykém erősen elcsodálkozik a sebeken, kérdez és én őszintén válaszolok.
-Valóban mélyek, de tudod mi a legfurcsább velük kapcsolatban? Fogalmam sincs,hogy keletkeztek,simán lehet, hogy valami elmebeteg haverom volt az.
Hosszan nézem az arckifejezését, most, hogy ilyen közel van, késztetést érzek,hogy legalább megcsókoljam, közel hajolok hozzá és szinte a szájába suttogom a szavakat.
-Amanda...te sem hiszel nekem, ugye?
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég
Anonymous


Kórtermek     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kórtermek    Kórtermek     EmptyVas. Jan. 13, 2013 8:10 am

Jonathan & Amy

[You must be registered and logged in to see this image.]

Amint a vízforraló jelzi, hogy kész van, elkezdek kutatni a polcok között. Megfogok két bögrét, és előkészítem a kávét. Johnathan nem reagált semmit, de nem is merek belegondolni, hogy mekkora kínokat kell itt mindennap átélnie. Jobban teszi, ha kikapcsolódik. Annak ellenére, amit olvastam róla, elég normális fiúnak tűnik. Nem értem miért kell ide bent tartani őt, persze a pillantásai néha zavarba hoznak engem, de segítenem kell rajta. Muszáj, hisz igazságtalanság, amit művelnek vele.
- Tudom, hogy a pszichológusoknak nincsenek jó hírei, hidd el én sem akartam ezt az életet. – nevetek, majd gyorsan az alsó ajkamba harapok. Mégis miket hadoválok itt össze-vissza? Mandy sosem mondana ilyet egy páciensének, számára ez a munka jelenti az életét. Megfogom a két bögrét, és az egyiket elé, a másikat magam elé helyezem. Visszaülök a székre, és remegő tenyereimbe veszem a meleg bögrét.
- Arra szeretnék kilyukadni, hogy nyugodtan engedd el magad. Mond ki, ami bánt, vagy ami aggaszt. Felőlem káromkodhatsz, csak azt szeretném, ha e négy fal között nem éreznéd magad pocsékul, mert ami kint zajlik.. – ráz ki a hideg, és nem fejezem be a mondatomat. Még nem volt hozzá „szerencsém”, hogy bejárjam az egész épületet, de épp elég volt az amennyit, végig futottam. Annyi kiabálást, szitkozódást hallottam, és nem is merek belegondolni, hogy mi folyhat a falak mögött. Mandy hogyan bánhatott Johnathan-nal? Kínozta, verte? Nem.. nem nézném ki ezt a nővéremből.
Belekortyolok a kávémba, majd leteszem. Egy kicsit túl édes, én keserűen szeretem. Együtt érzően meredek szemeibe. A szívem majd megszakad érte, hisz teljesen át tudom érezni azt, amit ő is.
- Ismerős helyzet. – motyogom. – Téged senki sem ért meg, magadra maradtál, senkiben sem bízhatsz meg, és lassan a magány körbeölel téged. – súgom magam elé, majd ekkor ébredek fel arra, hogy ez milyen ijesztőnek is tűnhet, egy külső szemlélőnek. – Az egyik páciensem is hasonló problémákkal küszköd. – vonom meg a vállamat, megmagyarázva az előző kirohanásomat. Pedig a saját életemről beszéltem.. Mikor kabátját elkezdi levenni, furán pillantok rá.
- Ööö. – nyomom meg hosszasan. – Mégis mit műv.. – nem tudom befejezni, mert a látvány félbeszakítja mondandómat, és utána elmagyarázza. Felállok a helyemről, nem hiszek a szemeimnek. Mellé sétálok, s az asztalnak dőlök, és figyelem karját.
- Azok aztán elég mély hegek. – állapítom meg, és ismét érzem, ahogy a hideg végigszökdös egészen a fejem búbjától a lábujjamig. Ráncba szalad a homlokom, és elfordítom a fejemet. Számomra ez túl sok.
- És csak akkor vagdostad magad, amikor a tudatmódosító szer hatása alatt voltál? - érdeklődök oldalra biccentve a fejemet, és összeszűkült pillantással meredek rá. Nem ülök vissza, hanem hátranyúlok a kávémért. Egyre bajosabb ez a srác..
Vissza az elejére Go down
Jonathan Valenti
Patient
Jonathan Valenti

ϟ TARTÓZKODÁSI HELY : Dark Haven High
ϟ HOZZÁSZÓLÁSOK SZÁMA : 6
ϟ CSATLAKOZÁS : 2013. Jan. 01.

Kórtermek     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kórtermek    Kórtermek     EmptyVas. Jan. 13, 2013 7:25 am

[You must be registered and logged in to see this image.]

Furcsa egy ilyen ingerszegény környezetben való lét után Miss Lawrence...vagyis, most, hogy már tegeződünk, Amanda társaságában lenni,tekintve, hogy a fiatal és dekoratív nő eléggé inger gazdag, már ha mind értjük mire gondolok.
Minden kis mozdulatát figyelemmel követem, azt, ahogy beletúr a hajába,de főleg azt, mikor a lábait egymásra rakja, szívesen megérinteném, de tisztában vagyok vele, hogy ebben a helyzetben én itt maximum a nyálamat csorgathatom azokra a feszes combokra. Arra a következtetésre jutottam, hogy ez különböztet meg engem az őrültektől, képes vagyok önkontrollt gyakorolni. Itt ülök egy fantasztikusan vonzó nővel szemben és nem áll a farkam nem erőszakolom meg, még csak hozzá sem érek, maximum kissé kétértelmű mondatok csusszannak ki a számon. Nehéz ilyen közömbösnek mutatkozni,főleg, mikor a szemebe néz. Nyelek egy nagyot és megnedvesítem az ajkaimat, mikor arról beszél, hogy nyugodt lélekkel kezdhetünk tegeződni,nyíltan bámulom az ajkait, aztán újra visszatérve a szeméhez bólintok.
Mikor a következő mondatokat hallom mosolygok, majd finoman felnevetek és hátrasimítom a rasztáimat.
-Nekem mondja..mondod? Pontosan tudom, hogy ez egy nagy nulla, úgy látszik ennyi is elég volt a családomnak, hogy megszabadulhassanak tőlem.
Gondolom tök bizarr, hogy ilyen kontextusban én békésen röhögcsélek, de általában azt csinálom, ha nem tudom, hogy reagáljak valamire. Már pedig ez furcsa...elméletileg itt mindenki megvan győződve arról, hogy nem vagyok normális.
Azt mondja hazudni kéne és megjátszani magam, hátnem szerepel az anyagomban a kábítószer függőség és az önsanyargatás? Ezek szerint nem, bár a többi, orvosok, ápolók mégis tudják. Nem adnak éles tárgyat a kezembe, nehogy megvágjam magam, nem fogják föl, hogy hülyeség volt és,ha azt mondom drogok hatása alatt álltam csak méginkább őrültnek gondolnak. Mindenesetre marhára simogatja a kis lelkemet a gondolat, hogy egy szakképzett, bombanő pszichológus ugyanazt gondolja, amit én és ebből kivételesen nyugodtan levonhatjuk, hogy bombanő, mert az ebben az esetben nem számít.
- Mondhatnék én bármit, itt az én szavam semmi. Megmutatom miért!
Elkezdtem lehámozni magamról a kedvenc farmerdzsekimet,hogy lássa sebeket.
- Azt hiszik kiakartam nyírni magam,de csak be voltam lőve.
Idegesen felsóhajtok,mérget vennék rá, hogy mostanában még ez is halál normális.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég
Anonymous


Kórtermek     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kórtermek    Kórtermek     EmptyVas. Jan. 13, 2013 3:43 am

Jonathan & Amy

[You must be registered and logged in to see this image.]

Mindent kizárok magam körül, és csak a kórlapra összpontosítok. Túlzott szexmánia? Ez a srác.. még csak tizenhét éves, és itt kell töltenie a tinédzser éveit? Ennyi erővel engem is benyomhattak volna egy elmegyógyintézetbe. Ez teljesen normális. Az ember még csak most kezdi megismerni a testét, és ilyenkor szokott őrült dolgokat véghez vinni. Miért került ide?
Tovább olvasom, és megkapom a válaszomat. Az anyja keresztény. Elhúzom az ajkamat, és hosszú ujjaimat sötét hajamba szántom, megigazítva pár kósza hajszálat. Lábamat átvetem a másikon, és visszarakom a kórlapját az aszatalomra. Hátradőlök, kezeimet a mellkasom alatt összefonom, és egyenesen a szemeibe nézek. Most mégis mihez kezdjek? Mit kell vele megbeszélnem?
A fenébe! Magáznom, vagy önöznöm kellett volna? Mit tudom én! Én nem értek ehhez, sosem értettem meg a pszichológusokat, felesleges pénz kidobás. Nem segítenek az embereken, csak átverik őket, hogy még több pénzt csikarjanak belőlük ki. Elbeszélgetnek velük, kiírnak nekik valamilyen gyógyszert, amitől a kiseszű polgárok azt hiszik, hogy máris megjavulnak pedig ez csak egy hatalmas vicc..
- Nem látom az okát, hogy miért ne tegeződhetnénk. Elvégre alig pár évvel vagyok idősebb nálad. - motyogom, és egy röpke pillanatra végig mérem őt.
- Nem helyénvaló, amit művelnek veled. Ez.. - mutatok a papírjai felé. -, semmi, nem kéne itt szenvedned. Ebben az istenverte szanatóriumban. - csóválom meg a fejemet, és nyíltan kimondom azt, amit érzek. Sosem tartom vissza, és a nagy szám állandóan bajba kever engem. Szerencsére a két benga állat már elhúzott innen, így nem tudják értesíteni a főnököt, vagy a tulajdonost. Nem is tudom, hogy ki az.
- Ugyan már. - legyintek a kezemmel. - Az a feladatom, hogy segítsek rajtad. Azt próbálom tenni. - mosolygok. Hogyan tudnék ezen az átkozott fiún segíteni? Sehogyan! Ezt vagy kinövi, vagy nem. Bár, ha az utóbbi akkor sajnos egy örök életre itt fog bent rohadni.
- Nem lenne könnyebb dolgod, ha egyszerűen azt hazudnád, hogy megváltoztál? Tényleg itt akarod leélni az életed hátralévő részét? - hunyorítok, és jobban szemügyre veszem a szobát. Az egyik sarokban egy kávéfőzőt veszek észre. Kávé! Pont erre van szükségem, olyan vagyok, mint egy zombi.
- Kávét esetleg? - szalad fel kérdőn a szemöldököm, s felállok a helyemről, majd elkezdem forralni a vizet.
Vissza az elejére Go down
Jonathan Valenti
Patient
Jonathan Valenti

ϟ TARTÓZKODÁSI HELY : Dark Haven High
ϟ HOZZÁSZÓLÁSOK SZÁMA : 6
ϟ CSATLAKOZÁS : 2013. Jan. 01.

Kórtermek     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kórtermek    Kórtermek     EmptyVas. Jan. 13, 2013 3:04 am

[You must be registered and logged in to see this image.]


Drágalátos anyám, a jó katolikus mindig azt mondta, ha találunk valamit, ami igazán jó arról nem szabad lemondani. Pont így vagyok én a csodálatos pszichológusommal Miss Lawrence-szel,édes istenem micsoda nő! Vakító kék szemek, sötét hajzuhatag, remek alak, igazán ínycsiklandó és azt hiszem külön jót fog tenni nekem a látványa ebben a különösen nyomasztó és idegesítően steril környezetben.
Hogy a doktornő lassan érkezik, a két benga hurkás tarkójú állat megjelenése jelzi a szobám ajtajában, most komolyan nem értem miért viselkednek velem úgy, mintha közveszélyes lennék. Ha az állítólagos betegségemről van szó,én sosem bántottam senkit, tudhatnák, hogy csak olyan házba megyek be, ahova hívnak. Felcihelődök és a kórterembe vezető úton nem mulasztom el, hogy sértegessem a két őrt és szitkozódjam, mint, ahogy szoktam. Ha dühös vagyok általában isten káromlok, mert arra anyám mindig is allergiás volt. Most jut eszembe először, hogy itt aztán anyámnak már teljesen mindegy, hogy mit csinálok.Jó nagy szarba keveredtem,az biztos. Hogy miért? Nem vagy őrült, jó egy kicsit más vagyok, de nem az a rendes elme roggyant, aki veri a fejét a falba vagy állandóan üvöltözik, mint valami rászorult féreg.
Mikorra kórterembe érkezem kis csapatom kíséretében,kényelmesen elhelyezkedem a betegeknek fenntartott fotelben és várakozom. Eltelik egy perc, tíz perc, húsz és és még ki tudja mennyi mire a drága pszichológusom megérkezik. Ma láthatóan zavart, de ez egyáltalán nem vesz le fantasztikus megjelenéséből, pontosan tudom mekkora tahóság, de nem tudom megállni, hogy ne bámuljam meg alaposan. Az ismerős keskeny, csinos arc, vékony alkat és...hoppá az ott lakkcipő? Hajjaj, doktornő...nem is tudja mennyire oda vagyok én önért főleg ebben a magassarkúban és kosztümben,ha lenne magán egy szemüveg talán le is teperném. Micsoda szerencse,hogy békekedvelő úri fiú vagyok,aki ilyet nem tesz,azt az esetet kivéve,ha erre külön kérik.
Egy kedves mosollyal hajtja el mellőlem, a gusztustalan fogdmegeket,ettől megkönnyebbülök, mert egyikőjük értelmezte az agyi kapacitására és édesanyja munkakörére tett megjegyzéseimet és egészen úgy bámult, mintha kiakart volna belezni, földarabolni, kivéreztetni és azt, ami maradt belőlem még meg is dugni. Na nem mintha én ilyet engednék, nem viselhetném többet Johnny Valenti nevet,ha nem küzdenék derekasan. Jut eszembe derék...Miss Amanda Lawrence dereka és csípője is igen ígéretesnek tűnik. Kimondja a nevem, nem vagyok egista, de legalább annyira szeretem a nevem, mint önmagam, főleg egy nő szájából, közvetlenül orgazmus előtt, de mindegy. Jelenleg inkább az köt le, milyen édesen elpirul a drága kisasszony.
Pimasz féloldalas vigyort ereztek meg, ettől a nők általában egymás után ájulnak a lábaim elé, persze ezt egy pszichológustól nem várom el.
-Tegeződünk,doktornő? Köszönöm én jól vagyok, csak rohadtul idegesítenek ezek a 2 IQ-s őrök, köszönöm, hogy megszabadított tőlük...azadósa vagyok.
Úgy látom, ma igazán könnyű zavarba hozni,talán épp ezért veszem elő a mélyebb, ércesebb hangom, mikor hozzá beszélek.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Vendég
Anonymous


Kórtermek     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kórtermek    Kórtermek     EmptySzomb. Jan. 12, 2013 11:41 pm

Jonathan & Amy

[You must be registered and logged in to see this image.]

Basszus! Rohanok, sürgök-forgok, hisz késésben vagyok, ráadásul még mindig itthon tartózkodok! Mi a fene ütött belém? Mégis mit hittem? Hogy jól fog menni a szerep? Nem.. egyáltalán nem tudok úgy viselkedni, mint halott nővérem, Mandy. Sőt.. pont az ellentéte vagyok. Egy kukkot se tudok a pszichológusokról, egyedül annyi tapasztalatom van, amit a filmekben láttam. Egy kicsivel se több. Most pedig behívattak az egyik pácienshez, mert segítenem kell rajta. Mi is volt a neve? J-vel kezdődött, egyedül arra emlékszem. Mindegy, majd kiderül.
Nagy nehezen magamra rángatom a blézert, megigazítom a szoknyámat és felkapom a fekete, tisztára lakkozott magassarkút. Tisztára röhejesen áll rajtam ez az egész kosztüm. Macerás, sokkal könnyebb lenne egy sima trikóban, farmerban, és tornacsukában megjelenni, de ez lesz mától a „munkahelyem”. Nem szeretném elveszteni, ráadásul, ahogy belenéztem Mandy számláiba, eléggé jól keres, s nekem szükségem van most a pénzre. Nagyon is.
Megfogom a kocsikulcsot, és máris rohanok ki a házból – már amennyire a magassarkú megengedi -. Beülök a Ford Fiesta-ba, s miután ki parkolok padló gázzal száguldozok Dark Haven High elmegyógyintézete felé. A táskámból – mondani szeretném nővérem táskájából – előkotorom a kártyát, ami igazolja, hogy nekem igen is van bejárásom, mivel egy alkalmi pszichológus vagyok. Hamar oda is értem, alig telt bele tíz percembe.
- Amanda Blake Lawrence. – mondom bele a kapubemondóba, és kinyílnak előttem a vasból készült hatalmas, ijesztő kapuk. Kiráz a hideg, libabőrös leszek mindenhol, de végül is bemegyek. Leparkolok, és gyors léptekkel indulok a főbejárat felé. Hatalmas egy épület, nem is akarom tovább tanulmányozni, borzalmas ez a hely. Hogy fogok én itt dolgozni, mikor a külseje ennyire elrettent engem? Segítséget kértem, hogy hol találom a kijelölt szobát. Furán néztek rám, hisz már évek óta itt dolgozok, de megmondták, és máris futottam. Berontok az ajtón, és a páciens már ott is ül a helyén. Két őr tartózkodik mellette, bizonyára, hogy szemmel tartsák, míg meg nem érkezek.
- Köszönöm szépen. – biccentek feléjük, és a lehető legkedvesebb mosolyomat varázsolom az arcomra. – Innentől már átveszem. – lépek beljebb, ők pedig kisétálnak. Az asztalomon már ki is volt téve az iratai. Megvizsgálom a nevét, igen.. most már valami rémlik.
- Helló Jonathan. – ülök le, és kifújom a levegőt. Az órámra pillantok, fél óra késés.. Gratulálok! – Elnézést, csak nagy volt a forgalom. – füllentek, és belelapozok a kórlapjába. Gyorsan átfutom rajta a pillantásomat, és ledermedek az újonnan szerzett információk után.
- Ohhh. – kitágulnak a pupilláim, és gyorsan megrázom a fejemet. Nyugodj le! Biztosan nem olyan súlyos a helyzet, csak beszélned kell vele, hátha.. meggyógyul. Egy zavart arckifejezés suhan át az arcomon, és fészkelődök a helyemben. Kényelmetlenül érzem magam, de ezek után nem is csodálkozok rajta.
- És.. jól vagy? – hangom felszalad, és elpirulok. Nem kellett volna fejest ugranom ebbe az egészbe, én nem tudok elbánni egy pácienssel!
Vissza az elejére Go down
Amanda B. Lawrence
Admin
Amanda B. Lawrence

ϟ KOR : 36
ϟ TARTÓZKODÁSI HELY : ▲ hampshire
ϟ HOZZÁSZÓLÁSOK SZÁMA : 260
ϟ CSATLAKOZÁS : 2012. Dec. 13.

Kórtermek     Empty
TémanyitásTárgy: Kórtermek    Kórtermek     EmptyPént. Dec. 28, 2012 12:50 pm

***
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom




Kórtermek     Empty
TémanyitásTárgy: Re: Kórtermek    Kórtermek     Empty

Vissza az elejére Go down
 

Kórtermek

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

 Similar topics

-
» Kórtermek

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Behind The Walls :: ϟ 2013, Hampshire, Massachusetts :: Dark Haven High-